A napokban felröppent a hír, miszerint bizonytalan helyzetbe került Magyarország egyik legnagyobb fesztiválja, a Sziget. Először Karácsony Gergely posztolt Facebook-oldalára ,,Veszélyben a Sziget Fesztivál” címmel, amelyben leírta, hogy a Sziget Zrt. vezérigazgatója ,,a főváros és a Sziget közötti megállapodás felmondását kénytelen kezdeményezni”. Karácsony állítása szerint, a háttérben a külföldi többségi tulajdonú vezetőség üzleti lépései állhatnak. Közben a Sziget alapítója, Gerendai Károly is színre lépett. De vajon voltak előjelei a Sziget szakadék szélére kerülésének, és ha igen, miért történhetett meg mindez? Valóban annyira drámai a helyzet, mint azt sokan gondolják?

Kell egy hét együttlét!

Ezzel a szlogennel nyitotta meg az első Sziget - akkoriban még Diáksziget - kapuit 1993-ban. A fellépők közt akadtak ma is ismert zenekarok, mint például a Kispál és a Borz, a Quimby, az Üllői Úti Fuck, a Republic, vagy a Sziámi (polgári nevén Müller Péter, egyike a fesztivál alapítóinak). A rendezvénynek, a még ma is otthont adó, Óbudai-szigetet gondolták tökéletes helyszínnek Gerendaiék, hisz egy olyan fesztivált szerettek volna szervezni, ahol akár több napig sátrazni is tudnak a résztvevők. A látogatottsága körülbelül 43 ezer fő volt, ami nem volt elég ahhoz, hogy az egy hét együttlét nyereséggel zárjon. Ez persze kezdeti nehézségeket okozott a szervezőknek. Érdemes megemlíteni, hogy akkoriban a jegyár csupán három(!), nyomatékosítva, három(!)száz forint volt. Természetesen, ekkor még nem érték el Óbuda szigetének nyugodt, kellemes levegőjét a Charli XCX koncertjének alaphangulatát adó hevesen villogó fények, vagy éppen a “brat summer”-ből kievickélő többségében külföldi fiatalok testnedvének hívogató szaga, ami megindokolta volna a mai, 110-szeresére növekedett jegyárakat.

A szervezők, mint tudjuk, nem álltak meg a veszteség ellenére sem. A ‘93-mas évet követően a rendezvény üzleti vállalkozássá nőtte ki magát. 1996-ban a Diákszigetből Pepsi Sziget lett. Ez lehetővé tette a fesztivál rohamos fejlődését. Árnyalja a sikert, hogy több előadó nyilvánosan fejezte ki nemtetszését a név “eladásával” kapcsolatban. Félő volt, hogy áthelyeződik a fókusz a művészetről a kapitalizmus végtelen mélységű markára. Takáts Tamás, a Dirty Blues Band frontembere, egyenesen undorítónak nevezte az intézkedést, és kiállt a Sziget hangulatát adó ,,független, underground világ” mellett. A kritikus hangokat csititó válasz szerint szükséges volt ez a lépés a Szigettől, hisz csak így tudták garantálni a fesztivál fennmaradását, mivel az államtól nem várhattak semmilyen támogatást. Ismerős helyzet?

Ezután végképp nem volt megállás: nagyobbnál nagyobb nevek, folyamatosan nőtt a látogatottság, ennek ellenére a szervezőknek még mindig bukta volt. Egyre több ún. húzónévnek számító nagy, nyugati előadó lépett fel a Szigeten, ezzel együtt arányosan nőttek a jegyárak. Sikernek könyvelhető el a Sziget globális piac felé nyitása, hiszen a 2000-es évek elejére elérte a 60%-ot a külföldiek száma az elővételes hetijegyek közt. A Sziget az idők során felcseperedett, évekre bebiztosította magát a nyári fesztiválok közt. Presztízsnek számít(ott) fellépni, később már bejutni is, mint fesztiválozó.

Itt a Sziget, hol a Sziget?

2017 januárjában eladták a Sziget többségi tulajdonrészét egy jelentős amerikai befektetőcégnek, a Providence Equity Partners-nek. ,,A Sziget új többségi tulajdonosa formailag egy luxemburgi cég, a LuxCo Ltd. lesz majd. A portfólióba tartozik a Sziget mellett a Balaton Sound, a Telekom VOLT Fesztivál, a Gourmet Fesztivál és a Gyerek Sziget.” - adott hírt a vásárlásról először a Forbes. A vezetőség nem változott: Gerendai és tulajdonostársai munkája továbbra is folytatódott, emellett a Telekom VOLT Fesztivál és a Balaton Sound élén Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert álltak. Míg a VOLT fesztivál 2002-ben, a Balaton Sound 2007-ben került a Sziget fesztiválszervezői portfóliójába. Azóta sajnálatos módon mindkét fesztivál megszűnt.

A Providence ezek után továbbadta portfólióját a Superstruct Entertainment-nek. 2024 nyarán a céget felvásárolta az amerikai KKR magántőkealap, átszámítva 609 milliárd forint értékben.

No fesztivál, no party!

A fesztivál számára az elmúlt 5 év elég döcögős korszakot jelentett. A Covid-19 járvány miatt két szezon erejéig kellett nélkülözniük a közönséget. Az élet minden területén fellelhető bizonytalanság bekopogtatott az Óbudai-sziget kapuin is. A magyarok bizonytalanok, a szórakoztatóipar esetében a fesztivál legfőbb célközönsége, a fiatalok, akik közül nem mindenkinek akadnak százezrei fesztiváljegyre. Tegyük a szívünkre a kezünket, mindannyian körbeadogattuk már a haverokkal a közeli kisbolt “olcsó” Jägermeister-ét egy fesztiválra való belépés előtt. A fogyasztás csökkentése, mint jelenség, minden korosztálynál tapasztalható. A napijegy-centrikusság pedig szépen elfeledteti velünk a “régi világ” családias, többnapos fesztiválélményét.

A Sziget külső szemmel is láthatóan nehéz helyzetbe került. Nem nevezhető továbbra opciónak a külföld felé való nyitás, hisz a globális piacon is érzékelhető egyfajta recesszió. A Sziget kezdi elveszíteni korább piaci előnyét, amivel nyugat-európaiaknak tudott fesztiválélményt eladni kelet-európai árakon. Az egyre nagyobb költségek miatt viszont, már az árak sem annyira kedvezőbbek a külföldről idelátogatóknak. A másik opció a magyar piac megcélzása lenne, ám ez komoly strukturális változással bírhat. Gerendai megjelenésével következtethetünk arra, hogy a Sziget az utóbbi irányba szeretne mozdulni.

Haldoklik a Sziget?

Egyesek szerint igen. Mások szerint, már a 2000-es években meghalt. Egy ideje valóban kihalni látszik azon szellemiség, amivel még anno pár lelkes zenekedvelő mert nagyot álmodni, és megteremtettek közösen egy olyan helyet, ahová szívesen járt az ember szórakozni, kikapcsolódni, szocializálódni, vagy éppen egy olyat, ahová meleg szívvel menekül az ember a rideg hétköznapokból. Egy olyan helyet, melyre nem telepednek rá a telhetetlen multik, ami teret ad az underground világból kitörni vágyóknak. Vajon lehet még ilyen a Sziget Fesztivál, vagy marad a képzeletünk idealizmussal túlfűtött raktárában? Vagy egyszerűen: lesz-e még Sziget?

Gerendai Károly október 14-én azt nyilatkozta a hvg360-nak, akár a héten kiderülhet, lesz-e jövőre Sziget. Az alapító továbbá hangsúlyozza a fesztivál körüli problémák súlyosságát, amit ő egyedül képtelen anyagilag finanszírozni. ,,Ha nem jutunk el a következő hetekben a megegyezésig, egyszerűen azért nem lesz jövőre fesztivál, mert kicsúszunk az időből, és nem lesz idő megfelelően megszervezni” - mondta Gerendai.

Az ügyben kerestük a Sziget Fesztivál sajtóirodáját is, akik nem sok újdonságot tudtak hozzáfűzni hétfői (október 13-ai) újságban megjelent nyilatkozatukhoz képest. A jövőt illető kérdéseinkre azt válaszolták, hogy a Szigetnél, ,,őszintén bízunk abban, hogy a fesztivál egy új, független, magyar tulajdonosi háttérrel az eddigieknél is sikeresebb lehetne, hiszen a változás egyszerre nyújt lehetőséget a fejlődésre és a megújulásra, valamint a Sziget klasszikus értékeinek és szellemiségének az újbóli megerősítésére.”. Továbbá biztosítottak minket arról, hogy nem az idei Sziget volt az utolsó közös bulink.

Még ha a legtöbb magyar közömbösséggel is áll a Szigettel szemben, hisz egy jó ideje “nem a magyaroknak szervezik a fesztivált”, akkor is tagadhatatlan a magyar kultúrára gyakorolt hatása. Több generáció is sok feledhetetlen élményt köszönhet a fesztiválnak. Noha sokan megkérdőjelezik azt az utat, amely az underground világától a milliárdos üzletig repítette a Szigetet, mégis példaértékű, hogy a Szabadság Szigeteként többször is határozottan kiállt a szabadságot korlátozni kívánó, gyűlöletkeltő politikai intézkedések ellen.