Mindenkinek van legalább egy barátja, vagy ő maga az az ember, aki a házban talált pókokat kecsesen megfogja egy papírzsepi, esetleg egy pohár segítségével, mondván, „nem akarom megölni” majd kihelyezi a házból. Igazából ezzel is nagy valószínűséggel végez a szerencsétlen állattal.

A házban talált pókok körülbelül 95%-a nem lakott még kint a „vadonban”, tehát nincs annak veszélyeihez szokva. Már az adott időjárás is hatalmas akadály lehet nekik, így legtöbbjük a kihelyezésük után valószínűleg egy napot sem él.

A megoldás igazából (ami a legkevésbé fáj az állatnak), hogy egyszerűen békén hagyjuk ott, ahol van. Nyáron remek szúnyogirtó, illetve más pókokat is fogyaszt, így csökkentheti a kisméretű lakótársaink számát.

De mi van, ha végképp nem vagyunk képesek egy levegőt szívni az adott nyolclábú barátunkkal, és egy gyors költözés nem fér bele a keretünkbe, de mégis sajnáljuk szegényt, mert biztos várja haza a pókfelesége?

Egyszerű, ahelyett, hogy kiraknánk (vagy dobnánk) az ablakon; helyezzük a garázsba, kis kerti házba vagy a pincébe. A pókok békésen folytathatják életük biztonságos környezetben, és nekünk sem kell félnünk, hogy pókszellemek fognak kísérteni álmainkban.