Központi felvételi: Miért szidják sokan a mostani rendszert?

Január 20-án majdnem 45 ezer 8.-os diák írta meg a középiskolai központi felvételi feladatlapot. A nyolcadikosok átlaga magyarból 29,46 pont, matekból 21,76 pont az előzetes eredmények szerint.

Az eddigi évekhez hasonló átlagnak számít ez, bár a tavalyinál 5 ponttal kevesebb az átlagos összesített pontszám.

De mi is a probléma a jelenlegi rendszerrel?

Röviden a válasz; nem igazságos.

Bemennek, megírják, majd a kétszer 45 percnyi (magyar és matematika) dolgozat alapján ítélik meg mennyire alkalmasak az adott középiskolába, ahová szeretnének menni.

Persze ez így nem teljesen igaz, a legtöbb helyen 100 pontot ér a központi, és 50 pontot a hetedikes év végi és a nyolcadikos félévi bizonyítvány, majd amennyiben van szóbeli felvételi, az további 50 pontot. De ezekkel a számokkal is durva, hogy a gyerekek elkövetkező 4-5 évét 50%-ban egy adott napon nyújtott teljesítménye dönti el, és csak ebből a kettő "alap tantárgyból".

Például egy rajz tagozatra jelentkező diák a matek és magyar tudása alapján lesz értékelve, ahol nem feltétlenül tud jól teljesíteni (más diákokhoz képest), és emiatt nem tud bejutni abba a gimnáziumban vagy középiskolai intézménybe, ahol tanulhatna olyan dolgot, ami érdekli őt, helyette mehet a gyűjtő középiskolákba.

Vagy mi van azokkal a gyerekekkel, akiknek a szülei nem tudják kifizetni a felvételi előkészítőket vagy a magántanárt, van-e ugyanannyi esélye, mint egy olyan gyereknek, aki két éve külön erre van készítve? Készítettem egy kérdőívet a központi felvételivel kapcsolatban, 231 darab válasz érkezett, amelyből több mint 50%-a úgy gondolja, hogy egy eredményes felvételihez szükséges magántanár vagy magánóra.

Ezen kívül olyan mentális teher a diákok számára, tekintve hogy egy napon múlik szinte minden (akkor is, ha utólag sokan rájönnek hogy nem múlt minden rajta, nyolcadikosokként a legtöbb diáknak úgy tűnik, vége a világnak, ha nem sikerül), emiatt rengetegen aludni se tudnak, vagy már előtte rosszul lesznek az idegességtől. Arról nem is beszélve, hogy ha valaki beteg az adott napon, plusz stressz, hogy nehezebb lesz e a pótnapon a felvételi. Mivel teljesen lehetetlen két ugyanolyan nehézségű feladatlapot összeállítani, így a pótnap létezése már lehetetlenné teszi, hogy igazságos legyen a rendszer (ezzel nem azt mondom, hogy nem kéne léteznie pótnapnak, hiszen tényleg vannak akik lebetegednek, de meg lehetne csinálni ezt máshogy is).

Az is komoly probléma, hogy egy ilyen nagyszabású rendszernél nem kéne, hogy olyan előforduljon, hogy félreérthetően van megfogalmazva az egyik legnagyobb pontszámú feladat, mint amit tavaly láthattunk.

Persze mindenki tudja szidni a rendszert, de teljesen igazságosat lehetetlen létrehozni. Azonban a jelenlegi rendszerben annyi hiba van, ami szerintem nem megengedhető egy ennyi diákot érintő kérdésnél.

Pár ötlet, hogy hogy lehetne jobb a rendszer;

Egy nap helyett több napra szét lehetne szedni a felvételit. Azok a diákok, akik például sportiskolába szeretnének menni, kaphatnának egy plusz feladatlapot, amelyet kérhetnek külön a sportiskolák, így nem csak a matek és magyar eredmények alapján lennének értékelve azok a gyerekek, akiknek nem feltétlenül az a fő irányuk. Hosszabb idő se ártana, hogy ne a feszültség miatt ne tudjon valaki úgy teljesíteni, ahogy amúgy több időnél tudna.

Az iskolai tanórák keretén belül kötelező felkészítés minden iskolában, hogy ne legyen akkora előny, ha valaki ki tud fizetni egy magántanárt.

Persze nehéz egy ilyen rendszert átépíteni, de véleményem szerint fontos lenne, hogy legalább törekedjünk egy igazságosabb rendszer kiépítésére, mert a gyerekekre egy amúgy is mentálisan megterhelő időszakban ekkora stresszt helyezni még pluszba, egyszerűen nem normális.

Kapcsolódó újságcikkek