“Svédország olvasási válságban van” - fogalmazott Lotta Edholm, svédország oktatási minisztere, miközben bemutatta az új olvasmánylistát, amely a svéd tanároknak szolgál útmutatóul. Valóban, a 2022-es PISA tesztek azt mutatják, hogy minden negyedik svéd fiatal funkcionálisan analfabéta. Itthon is hasonlóak az arányok. A magyar PISA eredmények szerint a fiatalok 26%-a funkcionális analfabéta - ez egyezik az OECD átlaggal -, és csak 5%-uk teljesített kiemelkedően. Ezek az eredmények egy csökkenő trendbe illeszkednek bele, ezért fontos lenne egy nemzeti stratégia kidolgozása a szövegértési készségek fejlesztésére.

Arról már írtunk, hogy miért nem olvasnak a fiatalok, de azt is érdemes megfigyelni, hogy mi ennek a következménye. A World Literacy Foundation 2018-as jelentése szerint csak az Egyesült Királyságban 80 milliárd fontba - körülbelül 28 800 milliárd forintnak megfelelő összegbe - került a funkcionális analfabétizmus kezelése. Ezek a kiadások többségében egészségügyi, munkanélküli és szociális programokon keresztül terhelték az angol gazdaságot. Ezek a kiadások itthon is jelen vannak, és csak nőni fognak, mivel a munkaerőpiac egyre inkább tudásalapúvá válik, és egyre szélesebb tömegek nem fognak tudni elhelyezkedni, így hosszútávon a GDP növekedésének lassulásához vezet. Nyugat-Európa és az USA agyelszívó hatása miatt különlegesen kitett országunk ebben a tekintetben.

Mivel az rossz szövegértéssel rendelkezők kevesebb lehetőséggel és ebből adódóan alacsonyabb bérrel rendelkeznek, gyakrabban szorulnak segítségre az államtól vagy a környezetüktől, emiatt többször jelenik meg az alacsony önbecsülés problémája a körükben. Ezenfelül az alulképzettség okozta anyagi gondok több alkalommal a megélhetési bűnözés felé sodorhatják az embereket.

Továbbá a rossz olvasási kompetenciákkal rendelkezőknek sokkal alacsonyabbak a képességeik, hogy megalapozott döntést hozzanak a mindennapi életben - például űrlapok és jelentkezések kitöltésénél, kormányzati intézkedések értékelésénél vagy gyógyszerek, oltások hatásainak megértésénél stb. A COVID-19 járvány is jól rámutatott erre.

A funkcionális analfabétizmus visszaszorítását már gyermekkorban kell kezdeni. Az első pár évben még nagyobb ütemben fejlődik az agyunk, és a nyelvi és kognitív készségek ekkor indulnak fejlődésnek. Azoknak a diákoknak akiknek nincs megalapozva a szövegértési képességük iskola megkezdése előtt, sokkal nagyobb erőfeszítéssel kell tanulniuk ahhoz, hogy jól teljesítsenek a tanulmányaikban, és nagyobb az esélye annak hogy nem fejezik be tanulmányaikat.

Ugyanakkor az iskoláknak is elengedhetetlen szerepük van a fiatalok szövegértési készségeinek fejlesztésében. Azok a gyerekek akik nem megfelelő alapokkal érkeznek a közoktatásba jóval inkább rászorulnak a tanáraik segítségére. A fenti PISA eredmények arra utalnak, hogy ez a segítség rendszerszinten el van hagyva.

Azonban ahhoz, hogy vissza tudjuk szorítani a szövegértési problémákat, fontos lenne hogy az Oktatási Hivatal ne elégedjen meg annyival, hogy az OECD átlagától nem térünk el szignifikánsan, hanem legyen kritikusabb a magyar eredményekkel, illetve a köznevelésért felelős államtitkár felhívhatná a figyelmet arra, hogy Magyarország is olvasási válságban van.