Az elmúlt néhány évben számos diák, tanár és szülő fejezte ki aggodalmát a jelenlegi oktatási körülmények miatt Magyarországon. Országszerte több ezer ember vett részt tüntetéseken, melyek főleg az új Nemzeti alaptanterv hiányosságaira, a tanárhiányra, a tanári társadalom elöregedésére, a kezdő pedagógusok méltatlanul alacsony fizetésére, az iskolaépületek állapotára és a fűtetlen tantermekre irányultak. Ebben a cikkben arra vállalkozom, hogy egy új megközelítésből vizsgáljam a magyar közoktatás egyik legnagyobb problémáját: az egyenlőtlenséget. Kutatásom során az Oktatási Hivatal honlapjáról letöltöttem a 2023. május-júniusi középszintű érettségi eredményeit, majd Excel-táblázatban különböző statisztikai mutatók alapján elemeztem a négy leggyakoribb tantárgyat (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és angol nyelv). A térbeli különbségek jobb megjelenítése érdekében tematikus térképeket készítettem a kapott eredményekből. Elemezzük együtt a magyar közoktatásban rejlő kihívásokat!

Magyar nyelv és irodalom

Az Oktatási Hivatal adatai alapján kijelenthető, hogy a magyarérettségi sikerült a legjobban országos és vármegye szinten is. A legalacsonyabb átlageredményt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (61,66%), a legmagasabbat pedig Győr-Moson-Sopron vármegyében (70,45%) érték el az érettségizők. Azonban az átlag, mint statisztikai mutató, önmagában nem árul el sok mindent. Éppen ezért célszerű azt is vizsgálni, hogy az érettségiző diákok hány százaléka ért el 80% feletti (jeles érdemjegy) eredményt. Ezt mutatja be az 1. ábra, mely szerint a tanulók több, mint 40%-a szerzett jelest Budapesten, Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyében, ugyanakkor kevesebb, mint 30%-a Békés, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben.

A leggyakoribb eredmény 30-35% között volt, ennél valamivel jobb eredménnyel jellemezhető Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Heves vármegyék (1. ábra).

A másik fontos statisztikai mutató, hogy a diákok hány százaléka teljesített 40% alatt (elégséges és elégtelen érdemjegy), melyet a 2. ábra jelenít meg. Összességében elmondható, hogy a keleti vármegyékben tanuló diákok teljesítettek gyengébben, különösen Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, ahol a diákok 14%-a ért el 40% alatti eredményt, szemben a kevesebb, mint 6%-kal Vas és Győr-Moson-Sopron vármegyékben.

Matematika

Sokatmondó a 3. ábra, amely a kapott érdemjegyek móduszát (leggyakoribb érték) mutatja be. Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyékben a legtöbb diák ötöst szerzett a középszintű matematika érettségin, míg az összes többi vármegyében kettest. Érdemes megjegyezni, hogy ahol az ötös a leggyakoribb érték, ott is a kettes a második leggyakoribb. Tehát megállapítható, hogy nemcsak a vármegyék között óriási a szakadék, hanem az egy vármegyében tanuló diákok között is ijesztően nagy különbségek vannak.

A 4 vizsgált tantárgy közül a matematika érettségi eredményei mutatják a legmarkánsabb térbeli különbségeket. Míg a fővárosban a tanulók kb. 30%-a teljesített 80% felett és „csupán” 26%-a 40% alatt, addig Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a tanulók 14%-a teljesített 80% felett és 49%-a (majdnem minden második tanuló!) 40% alatt (4. és 5. ábra). Felmerül a kérdés; miért pont ennél a tantárgynál a legnagyobbak a különbségek? Bár adatok híján nem tudok korrelációt számolni ezen értékek és a matematikatanár-hiány között, mégis erős lehet a gyanú, hogy van némi kapcsolat a két dolog között. Budapesten és környékén jóval több lehet a matematikatanár, mint vidéken, ahol ezáltal nagyobb eséllyel tudják megtanulni a diákok a valószínűség-számítás és a kombinatorika rejtelmeit. Azt viszont eléggé valószínűtlennek tartom, hogy az összes jó képességű diák a fővárosban, Pest vagy Győr-Moson-Sopron vármegyében született volna. Számos vármegyében (Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg) az érettségizők több, mint 40%-a kettest vagy egyest kapott az érettségin, amely igen magas arány.

Történelem

Hasonló térbeli mintázat rajzolódik ki a történelem érettségi eredményeinél, mint a két korábban vizsgált tantárgynál. A nyugati országrészben és a fővárosban a legtöbb a 80% felett teljesítő tanulók aránya (Győr-Moson-Sopron vármegye 36%, Budapest 34%, Pest vármegye 34%, Vas megye 33%, 6. ábra).

Ami a 40% alatt teljesítő tanulók területi elrendeződését illeti, már-már megszokássá válhat az a ténymegállapítás, hogy Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben születtek a legrosszabb eredmények (17%, 16%, 15%, 14%), míg Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyékben a legjobbak (7%, 8%) (7. ábra).

Angol nyelv

A 21. században elengedhetetlen egy megfelelő szintű nyelvtudás. Egyrészt, több lehetőség kínálkozik a munkaerőpiacon az érettségi után, akár diploma nélkül is! Ezenkívül elősegítheti a más emberekkel és kultúrákkal való kapcsolatba lépést is, növelve a térbeli mobilitást és a világ folyamatainak pontosabb megértését. Az angolul jól beszélők könnyedén hozzáférhetnek idegen nyelvű sajtóanyagokhoz, ezáltal kritikusabb hírfogyasztóvá válhatnak, és több nézőpontot is megismerhetnek. Éppen ezért roppant fontos, hogy minél jobb eredményeket érjenek el a tanulók az angolérettségin. A térbeli mintázat most is hasonló. Vas vármegyében volt a legmagasabb a 80% felett teljesítők aránya (46%), ugyanakkor a legtöbb vármegyében is a tanulók több, mint 30%-a kapott jelest. Az angolérettségi eredményeit tekintve is kivételt képeznek Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád vármegyék. Ezekben a vármegyékben a legalacsonyabbak a 80% felett (26%, 27%, 28%, 23%, 23%) (8. ábra), valamint itt (illetve Somogy vármegyében 20%) a legmagasabbak a 40% alatt teljesítő diákok aránya (26%, 23%, 20%, 26%, 24%) (9. ábra) is.

Összegzés

Az eredményekből világosan látszik, hogy jelentős térbeli különbségek vannak a diákok teljesítménye között Magyarországon. Budapesten, Pest vármegyében és a nyugati vármegyékben (Vas és Győr-Moson-Sopron) a diákok sokkal jobban teljesítenek, mint a keleti vármegyékben (Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén). Ez a különbség különösen szembetűnő a matematika érettségi esetében (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a tanulók 49%-a teljesített 40% alatt). Az oktatásban jelenlévő egyenlőtlenségek negatív hatásai súlyosak, hosszú távon beláthatatlanok. Még tovább növelhetik a társadalmi egyenlőtlenségeket, mivel a jobb oktatási eredményekkel rendelkező diákok nagyobb eséllyel jutnak be jó egyetemekre és kapnak jobb állásokat. Nyilván számos ellenpéldával élhetünk, ugyanis az igazságtalanság érzete olykor megsokszorozza az egyén érvényülési vágyait. Ennek ellenére megállapítható, hogy a 2023-ban érettségizett diákok előmenetelét nagyban befolyásolta a középiskolájuk földrajzi elhelyezkedése.

Valószínű, hogy a térképeken megjelenített eredmények a valóságban még rosszabbak. Az Oktatási Hivatal csak vármegyék szintjén tett közzé adatokat. Pontosabb képet kapnánk az oktatásban lévő egyenlőtlenségekről, ha az eredmények járások szintjén is elérhetőek lennének.

A mindenkori országvezetés sok-sok éve tétlenséget színlel. Figyelmen kívül hagyják, vagy szándékosan kihasználják, hogy azok a tanulók, akik nem részesülnek minőségi oktatásban, hamar a gyorsan terjeszkedő tudatlanság prédájává válhatnak. Remélem, a cikk által felbolygatott igazság az elmélet legmélyéről a gyakorlati valóságba helyezi az oktatási reformokat, hiszen az ország vérkeringése valahol az oktatás körül lüktet.

Debreczeni Csaba
Rózsa Simon (szerk.)