[anno 2020]

Mindenki ismeri a magyar klasszikust, a Macskafogót. Egy igazi magnum opus mozgóképalkotása a magyar kultúrának, ami az archaikus, világ első szövegemlékét dolgozza fel. A sumérok előtti történetet gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt feldolgozta az animált játékfilm, méghozzá kifejezetten humorosan és szórakoztatóan.

Nos, a nosztalgikus élményt, mint lassan mindent, pártunk és kormányunk ismét elrontotta. Megjelent a Macskafogó új része, ami az eredeti alkotás továbbgondolása – ezzel csak egy, viszont hatalmas probléma van, miszerint ennek a történetnek nem létezik folytatása, ezért saját gondolatokat kellett letenniük az asztalra. Ez köztudottan nem megy nekik (vö. Soha vagy most!).

Tartalmát eltekintve formailag is szörnyű. Ugyanis a klasszikusan rajzolt részek mellett előző évszázados CGI és élőszereplős elemek is jelen vannak – ezek (sem) működnek.

Lapunk megkérdezte az önmagát játszó Nick Grabowskit, mi motiválta, hogy visszatérjen a második rész forgatására, tudva előre annak borzalmas minőségét? Egyszerűen annyit válaszolt a művész úr, hogy „a pénz.”

Azonban keveseket tudott megmozgatni az előbb említett haszon, így szinte teljesen új gárdával készült a film. Főbb producerei Rákay Philip, Kockásfülű Nyúl, Vízipók és dr. Bubó. A casting igen gazdag, bár főként egy letűnt kor színészei vállalták már csak el a szerepeket, köztük Mézga Géza, Cicó, Kukori és Pom Pom.

Egy pozitívumot lehet megemlíteni a filmről: a történetet úgy zárták le, hogy esély sincsen egy harmadik, valószínűleg még borzalmasabb rész leforgatására.

A szerkesztő [Marionett Márton] megjegyzése: Mindemellett utálom Gilgamest.